Szeifert Judit 

A mozdulat metamorfózisa

László Melinda képeiről

László Melinda az absztrakció és természetábrázolás határán egyensúlyozó organikus vonalstruktúrákkal komponál. A széles és lendületes ecsetvonásokkal megfestett vonalgomolyagokból emberi alakok bontakoznak ki, amelyek helyzete, mozdulatai, egymáshoz való relációi a néző értelmezésére van bízva. László Melinda minden képpel egy-egy lelkiállapotot fest ki magából. Mozdulatai, gesztusai felszínre hozzák, képpé formálják belső vívódásait, alakjainak viaskodása az ő küzdelmeit, küszködéseit közvetítik. A műveket a befogadás folyamata, a különféleképpen interpretálható kompozíciók felfejtése teljesíti be. A néző saját pillanatnyi attitűdjének megfelelően értelmezi ezeket a gesztuslényeket.

László Melinda festői indíttatású, expresszív vonalvezetésű kifejezésmódja őszinte és bensőséges. Ez a festői metódus számára állandó menedéket nyújt, és egyben határtalan szabadságot jelent. A rajzolás és festés közben ösztönösen áramlanak a festő kar- és csuklómozdulatai, amelyek a képeken megszülető lényekben, az ő testtartásukban, helyzetükben és dinamikájukban folytatódnak, kelnek életre. A táncoló, összekapaszkodó, lüktető, vonagló, folyamatosan hullámzó, kavargó vonalkötegek emberi fragmentumok, gyökérzetlények. Az alkotó mozdulatainak lehetnek lenyomatai és életre hívói egyaránt. Sokszor azok a mozgások válnak láthatóvá bennük, amelyeket László Melinda nem mer, vagy nem akar megtenni, amelyek csak tudat alatt motoznak benne, vagy éppen azok, amelyeknek csak az emlékét képes felidézni, nagyon távolról, szinte álomból előderengve. Mégis, amikor ecsettel a kezében a papír, a vászon vagy a fatábla elé áll, akkor keze, karja mozdulatai gondolatainak közvetítővé válnak. Belső világának képzetei ecsetkezelése által, egymásra halmozott gesztusrétegek formajátékában bomlanak ki. A megszülető vonalgubancok gondolatok, emlékfoszlányok, érzelmi állapotok megtestesülései. A művész mozdulatain, gesztusain keresztül, az anyag által testet ölt a gondolat, a lélek bensőből kitüremkedő rezdüléseinek nyomatai láthatóvá válnak. A belső viaskodás, a vívódás vonaltengerben ringatózó improvizatív ritmikus tánccá alakul.

A tusképeken László Melinda hol elvékonyodó, hol erőteljesebbé váló hajladozó vonalakkal és lazúrokkal rajzolja, festi, vagy még inkább írja figuráit. Így a japán vagy kínai tushagyományokhoz is kötődő munkák születnek. A tusfestés spirituális jelentése kerül előtérbe. Kapcsolat teremtődik a távol-keleti művészettel, amelynek a tus az egyik alapvető technikája. A kínai és japán művészek a világmindenség egységét úgy próbálták érzékeltetni, hogy harmonikusan egybe olvadtak a természet szellemével. Számukra a festés lelki gyakorlat, rituális cselekedet (volt), amelynek során az ecset irányítását pontosan lefektetett szabályok szerint alkalmazták. Rajz és felfogásmód tekintetében jelentős különbségek vannak a kínai és a japán kultúra között, de a technika és az alkotói szellemiség alapjában véve azonos. A távol-keleti művész belső koncentrálás eredményeképpen tisztán látja „szívében”, hogy mit akar megfesteni, a téma „szelleme irányítja”, s ezt a belül látott képet kezdi „leírni” kezének gyors, hajlékony mozdulataival. László Melinda is hasonlóan jár el ezeknek az érzékeny és expresszív tusrajzoknak a megalkotásakor. Az elkészült képeken a lélekből kiszabadított és vonalakkal gúzsba kötött, mégis szabadon áramló, úszó, gomolygó figurák, lecsupaszított lélekgubancok születnek. Ugyanezt a metódust követi olajképei esetében is.

A tusfestményeken a lazúros felületeket kalligrafikus vonalak ölelik körül, míg az olajképeken pasztózus festékrétegek egymás mellett, alatt, fölött hullámzanak, lüktetnek. A tus transzparenciája lélegző felületeket eredményez. Az olajfesték sűrű szövetét világosabb színek teresítik. Az olajjal szinte mintáz, mintha agyagból gyúrna, formázna alakokat. Lényei a teremtés metaforái, a metamorfózis képlékeny monumentumai.

Már az alkotás folyamata is metamorfózis, amelynek során a gondolat a művész keze által képpé változik. László Melinda kompozícióin a művész egyéni gesztusai egyetemes emberi mozdulatsorokká formálódnak. Minden mozzanat bennük rejlik. A születéstől a halálig.

katalógus – előszó, Hal Köz Galéria, Debrecen, 2013.